Több, tényekkel nem alátámasztott állítás és félrevezető információ jelent meg az utóbbi időben a közösségi médiában a Szentendrei-Duna-ágban elhelyezett úszóműállás létesítésének körülményeiről. A kisoroszi lakosok, az érdeklődő idelátogató vendégek tisztánlátása érdekében szerkesztőségünk az alábbi tényeket gyűjtötte össze.

– A lajstromozásra nem kötelezett kikötőhely a Szentendrei Duna 30+300 folyamkilométer bal parti szelvényében létesült. A létesítmény egy 25 m²-nél kisebb méretű stég, amely magáncélra, saját forrásból valósult meg. Nem kapcsolódik sem ingatlanfejlesztéshez, sem pedig idegenforgalmi beruházáshoz, nem szolgál vállalkozási célt.

– Az úszóműállás létesítésére a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, mint a Magyar Állam tulajdonában lévő, Szentendrei-Duna-ág vagyonkezelője, a vagyonkezelői hozzájárulás megadta, a mederhasználati szerződést megkötötte.

– A Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Kikötői Osztályához benyújtott úszóműállás létesítést, üzemben tartás bejelentését tudomásul vette, valamint a hatósági adatbázisban rögzítette.

– A horányi Wiking Hajógyár egy alumínium hídból, egy hídfogadó pontonjából és egy 12 x 2 méteres típuspontonból álló – nyilvántartásra nem kötelezett – úszóműállás építését és telepítését végezte el.

– A stég mindenben megfelel a hatályos műszaki és biztonsági előírásoknak. Zárható kapuval készült, hogy megakadályozza a felügyelet nélküli gyermekek feljutását. A vízi élővilágot, az evezős sportokat és a horgászati tevékenységet nem korlátozza.

– A helyszín kijelölése előtt több pont geodéziai mederfelmérése és vízügyi-hajózási vizsgálata történt meg. Az így kiválasztott terület tette lehetővé a fix hídfészkes csatlakoztatást, amely a parti erdősáv kíméletével jár. A Duna–Ipoly Nemzeti Park szakembere a helyszíni bejárás során támogatta ezt a műszaki megoldást.

– A stég telepítése során semmilyen környezetkárosító tevékenység nem történt. A partra vezető keréknyom több mint 15 éve létezik, ezt a nyomot a területet rendszeresen használó horgászok és fürdőzők alakították ki. A kivitelezés során egy darab, 12 centiméter törzsátmérőjű zöld juhar került kivágásra. Ez a faj invazív és tájidegen, ma már Magyarországon is az agresszíven terjedő, különösen nagy kárt okozó inváziós fajok között tartják számon, kiszorítja az őshonos növényzetet, ezért eltávolítása a természetvédelmi szempontokat is szolgált.

A  Kisorosziban lévő új csónakstég, akárcsak a Dunakanyar több mind száz engedélyezett  úszóműve,  illeszkedik a hazai vízi közlekedés hagyományaihoz, és szerves része a folyóparti életnek.