Nagyon fontos dolog, hogy az emberek vészhelyzetben is biztonságba érezzék magukat, fejtette ki lapunknak Molnár Csaba, Kisoroszi polgármestere szerint az is növelte az emberek biztonságérzését, hogy azt érezték, hogy a kormány nem hagyta magára Kisoroszit. A polgármester árvízvédelmi célként kezeli a kerékpáros híd ügyét.

Kisoroszi polgármestere lapunknak többek között arról beszélt, hogy

  • a speciális védelmi helyzet az elzártságból fakadó feladatok,
  • mi a teendő, ha a falut körbe zárja a Duna,
  • a kormány nem hagyta magára a falut,
  • a Szigetcsúcson milyen fejlesztés lehetséges,
  • a kikötő fejlesztése nagyon időszerű feladat,
  • a Kisoroszi közlekedési rendjét felül kell vizsgálni,
  • fontos kérdés a Cseres tó ügye.
  • Ez az ötödik árvíz, amit Kisorosziban polgármesterként megélt, mi a különbség árvizek között?

Valóban, 2002 óta követem az árvízi eseményeket Kisorosziban, ez az ötödik árvízi védekezés volt. Én valahol, egy árvízi polgármesternek tartom magam, azért lettem polgármester 2002. évben, mert akkor átszakadt a gát és ötvennégy házba bement a víz. Akkor, a polgármesteri programomban – többet közt – azt ígértem, hogy megvédem a Kisoroszit az árvíztől. A település árvízi védekezése speciális, Kisoroszit a Duna áradásától egyrészt az állami gátrendszer, illetve az általunk épített gátak védik, ezek a védművek gyakorlatban bizonyítottak. Nagyon kevés helyen kellett homokzsákolni. A védművek jó állapotban vannak, ezt a mostani árvíz meg is mutatta, ezért mondom, hogy a klasszikus homokzsákos árvízi védekezésre Kisorosziban nagyon kevés helyen van szükség.  Ugyanakkor a másik védelmi helyzet, az elzártságból fakadó feladatok elvégzése. A Tahitótfaluból Kisorosziba vezető bekötő út legalacsonyabb részén másfél méter magas víz volt, ekkora víz zárta el a falut a külvilágtól.

  • Az árvízi védekezésnél az idő nagyon fontos tényező, hány nap volt arra, hogy a falu felkészüljön az évtized legmagasabb dunai vízállásra?

Jöttek a hírek arról, hogy a Duna vízgyűjtőjében nagy esőzések vannak és a településeket hatalmas árvíz önti el, attól kezdve folyamatosan figyelemmel kisértük a vízállás előrejelzéseket. Amint látni lehetett, hogy ebből baj lesz, elővettük az árvízi vészhelyzeti protokollt, amit ilyenkor végig kell követni. Összehívtam egy falugyűlést, ahol tájékozottam lakosságot arról, hogy mi várható. Figyeltük a vízállás előrejelzéseket, konzultáltam a Fővárosi Vízművek szakembereivel, mert a vízmű is nagyon jó számokat tud közölni a várható vízállásról. Az adatokból az látszott, hogy be kell rendelni a munkagépeket, a zárás meg fog történni, és a pénzt pedig meg kell szerezni a védekezéshez. Én már korábban fordultam az állami szervekhez forrásért, mi nem érünk rá, akkor intézkedni, amikor bezárul a falu, hanem nekünk előtte kell. Ezért meg is kaptuk a pénzügyi keretet, soha ilyen gyorsan nem reagált még a kormány, speciális mentőegységet (a szerk. KÖTÉL Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület) is biztosítottak, tehát technikát, személyi állományt és pénzt, időben megkaptuk.

  • Távolról, a médiából tájékozódva úgy látszott, hogy ez a kis falu, szigetként körbe van zárva, mindenütt víz veszi körül, ez a mai világban rémisztő. Milyen a Duna által körbe zárva, napokig élni?

Az Ófalu a katolikus templom környéke kiemelkedik a Szentendrei-szigeten, nem véletlen építkeztek régen ide a falu lakói. A nyaralók egy része alacsonyabban van, de ezeket sem veszélyezteti már a árhullám, mert a gátak itt is megépültek, viszont a faluból kivezető út víz alá kerül és járhatatlan lesz. A falut körbe zárja a Duna, csak vízen vagy levegőből lehet megközelíteni. Kisorosziban az árvízi védekezés egy komplexebb tevékenység, mert ilyenkor az alapellátáson túl – aminek a megszervezése egyes számú feladat – nyilvánvalóan biztosítani kell a közbiztonságot. Kisorosziban a közbiztonság nagyon jó, ezekben a napokban sem volt a közbiztonságot érintő probléma. A másik feladat a tűzvédelem, nekem mindig az a félelmem, hogyha véletlenül egy ingatlan leég, akkor leég a fél falu, ha nincs tűzoltóautó a faluban. Fontos feladat a betegszállítás biztosítása is. A mostani árvíz esetében először – hangsúlyozom – először kaptunk meg azt a kormánytól, hogy végig bent volt egy tűzoltóautó és mentőautó. A faluban folyamatosan bent tartózkodott egy honvédségi helikopter – ami éjjel is tudott repülni – a betegszállításnál ennél nagyobb biztonságra nem tudtunk törekedni, ahogy a tűzvédelem esetében sem. Mindenképpen köszönet érte, hogy ezeket megkaptuk. Betegszállítás tekintetében három alkalommal is igénybe kellett venni a helikopter, tehát szükség volt arra, hogy ezt a szolgáltatást biztosítani tudjuk.


Az az igazság, hogy nagyon sok múlt azon, hogy szép idő volt, hatnapos bezárás hétvégére esett, legutóbb nyolc napig voltunk elzárva. Minden biztosítva volt az üzletekben volt árú, minden zavartalanul működött. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos dolog, hogy az emberek vészhelyzetben is biztonságban érezzék magukat, ennek biztosítása a mi feladatunk. Az is növelte az emberek biztonság érzését, hogy azt érezték, hogy a kormány nem hagyta magára a falut, a miniszterelnök, a honvédelmi miniszter és a terület országgyűlési képviselője is ellátogatott hozzánk és megszemlélte Kisoroszi árvízi védekezését.

  • 2002-ben ötvennégy házat elöntött a Duna, 2024-ben mennyi ház került víz alá?

Konkrétan két ház volt, amibe bement az árvíz, és vannak azok a nagyon régen engedély nélkül az ártéren épített ingatlanok, amik azóta kaptak fennmaradási engedélyt, ezeket viszont támadja az árvíz, nem lehet megvédeni. A tulajdonosnak segítünk, ha megkér bennünket. Egyes, árterületre – engedély nélkül – épített házakban másfél méter magas víz volt, ezzel nem tudunk mit kezdeni.

  • Milyen árvízvédelmi beruházásra van szükség az elkövetkező időszakban?

Az elkövetkező időszakban minimális beruházást kell csinálni az árvízzel kapcsolatban. Van egy pár száz méteres gátszakasz, ami lejjebb van, amit most kiszínezte a víz és jól láthatóan ott egy 10-15 centivel lejjebb van a gát, ezt most érdemes fölhúzni az árvízi szintre. Én árvízvédelmi célként kezelem a kerékpáros híd ügyét. Most újra elővettem ezt a kártyát újra fordulok az állami szervek felé hogy lám mennyire fontos lenne a híd megépítése, még úgy is ha kivesszük az eurovelo kerékpárút történetéből. Kisoroszinak az árvízvédelmi célok tekintetében van szüksége a hídra. Az engedélyezett kiviteli tervek készen vannak, „csak” építeni kellene, mivel úgy van megtervezve a híd, hogy át tud rajta jönni egy mentőautó és egy kis teljesítményű tűzoltóautó is, azért ez egy más helyzet mint, hogy helikopterrel szállítjuk a betegeket.

  • Elvonult az árhullám és megalakult az új képviselő-testület, mik a tervek az elkövetkező évekre?

A Kisoroszi Szigetcsúcs Magyarország egyik legszebb, egész évben látogatható kirándulóhelye, nem véletlen, hogy népszerű a turisták körében, nagy forgalom van nyáron a faluban. A Szigetcsúcs a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, Natura 2000 védettségű országos jelentőségű, védett természeti terület. A Szigetcsúcson minden beruházásnak szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni. Minden körülményt figyelembe véve, hangsúlyozom minden körülményt figyelembe véve, megpróbáljuk a szolgáltatás színvonalát javítani.
A kikötő fejlesztése nagyon időszerű feladat, nagy elmaradást pótolnánk vele. A kikötő a település kapuja, oda érkezik meg a vízen érkező vendég, illetve a kisoroszi lakos, a jelenlegi állapot méltatlan Kisoroszihoz. Tovább kell fejleszteni a Rév utcánál meglévő kikötőt, ahol kishajók és a személyszállító komp is ki tudnának kötni. Ha színvonalas szolgáltatás van a kikötőben és megfelelő minőségű turisztikai úton elérhető a Szigetcsúcs, akkor várható, hogy egyre több turista hagyja a dunabogdányi oldalon a gépkocsiját és hajóval jön át Kisorosziba, ezzel csökkentve a Kisoroszi főutcájának fogalmát.
A révet a mostani formában biztos, hogy nem tudjuk hosszútávon üzemeltetni, rengeteg pénzt visz el, ugyanakkor az is biztos, hogy nem lehet rév nélkül meglenni. Ha lesz híd, akkor is szükség van a révhajóra. Azon kell gondolkozni az önkormányzatnak, hogy a most használt ötvenéves eszközök, hogyan, milyen formában, milyen ütemezés szerint kerülnek majd lecserélésre, hogy lehet ebből elektromos hajókat venni, hogy lehet egy más üzemeltetőt ebbe a dologba bevonni, ez kapcsolódik a kikötő ügyéhez is. Mindenképpen a rével foglalkozni kell, de nem úgy, hogy megszüntetjük a révközlekedést, hanem úgy, hogy megújítjuk és egy más koncepció szerint működtetjük tovább.
A település belső közlekedési rendjét felül kell vizsgálni és az igényekhez kell igazítani. A turisztikai utakat fejleszteni kell. Én mindenképpen szeretnék egy a nagy dunai oldalon végig menő – normálisan kialakított – sétautat, ami a kiér a Szigetcsúcsra és a kis dunai oldalon visszajön a kikötőig. Nem betonozni, nem járdát építeni csak egy normális földutat létrehozni. Parkoló zónák kialakítása is időszerű feladat, nyáron hétvégén, ha jó idő van és alacsony a Duna vízállása, nagy számú turista látogat el Kisorosziba. A turisták célja a Szigetcsúcs, ha szeretnénk csökkenteni a falun áthaladó autóforgalmat, akkor érdemes megfontolni parkoló zónák kialakítását, minél közelebb várakozna az autós a természetvédelmi területhez, annál magasabb díjat kellene fizetni. Mindenképpen felmerül a településkapu ügye. A képviselőtestület ebben a kérdésben nagyon komolyan kell, hogy gondolkodjon és döntsön a település belső közlekedési rendjéről.
Nagyon fontos kérdés a Cseres tó ügye, ez így nem megy, ami most van, több megoldás van a fejemben, egy egyszerűbb és van egy hosszabb ideig tartó megoldás. Alapvető probléma az, hogy nem lehet a tóban fürödni hivatalosan, mégis fürödnek benne. A tulajdonviszonyok miatt nincs egy egyértelmű tárgyalófél, akivel erről a dologról lehetne beszélni tehát először, rendezni kéne a tulajdonviszony kérdéseit, mert van önkormányzati tulajdon, van egy per alatt lévő magántulajdon is benne. Nekem az a javaslatom, be kell keríteni a tavat, ebben a tulajdonosoknak kell megegyezni. Abban a pillanatban ha ellenőrzött lesz a bejutás megfelelő helyeken lehet beengedni a kisoroszi kártyával rendelkező emberek, Kisorosziak fürödhetnek a tóba, ezt tudomásul kell venni a horgász egyesületnek. A lakosságnak pedig azt kell tudomásul venni, hogy valamennyire muszáj szabályozni ezt a kérdést és ebben a pillanatban nincs idegen a tavon, megszűnik a tömegnyomás. A másik megoldás az, hogy el kellene érni, hogy az állam kisajátítása a tulajdonjogot és a tavat adja vissza az önkormányzatnak kezelésre és akkor úgy foglalkozunk vele, de én egyszerűbbnek tartanám a tulajdonosi körrel megállapodni.

Én az elkövetkező ciklusban ezekkel szeretnék foglalkozni és még, ami hozzájön. A képviselő testület tagjaitól kértem, hogy – egy hónapon belül – tegyenek le egy munkatervet, kíváncsi vagyok, hogy ki mivel szeretne foglalkozni, mi az, amit fontosnak tartanak. A beérkezett javaslatokból csinálnék egy elfogadott önkormányzati programot és megpróbálnánk ennek mentén haladni.

Fotó forrás: www.facebook.com/orbanviktor, www.facebook.com/kisoroszionkormanyzatahivatalosoldala

Györgyi János