Avagy a biológiai szúnyogirtás jövője a szigeten.

Az ökoszisztéma csodálatos rendje szerint ugyanis a férfiszúnyog nem támad, csak a női molesztál és abuzál bennünket májustól szeptemberig. Háziállataink is szenvednek tőle, de az emberre is ráfanyalodik, mert a peteérleléshez kell neki a mi jó kis vérplazmánk. Vagyis a mi vérünk által is szaporodik. Hogy történik mindez?

ROMANTIKUS NYÁR ESTE A VÍZPARTON ÉS KERTBEN

Kisorosziban csodálatos a táj, a nyár esték romantikusak, lágyan csobog a víz a Duna parton, ilyenkor szeretünk kiülni a kertbe és meghitt eszmecserét folytatni barátainkkal, a fiatalok pedig a liliomok és jázminok illatától megrészegülve egy idilli szerelem sodrásába szédülhetnek bele.

Azaz csak szédülnének, beszélgetnének, ha az első öt percben nem keserítené meg az életüket, no nem a szomszéd éppen este felbőgő fűnyírója, hanem a világ legapróbb drónja, ami elől nincs menekülés, mert százával, ezrével támadnak ránk, a legmeghittebb és intimebb pillanatban idegesítően belezümmögnek a fülünkbe és a vérünket követelik. Más nem is kell nekik csak a vér. Kész, vége a romantikának, jön a dühödt csapkodás, a szitkozódás, a drága spray, az ultrahang, a füstölés, a nagyfrekvenciás zavaróállomás, stb., de semmi sem használ. Roppant kínos.

Olvassuk az Interneten a jó tanácsokat, hogy vacsorázzunk be alaposan fokhagymával, sőt, teljesen dörzsöljük be a bőrünket, testünket is mert azt igen utálják! Nem elég, hogy ez förtelmesen büdös, de még jó drága is. Nesze neked romantikus szerelem, baráti csevej penetráns fokhagymabűzben! Mit tesz ilyenkor a kisoroszi ember?

  1. Szidja az Önkormányzatot, hogy nem írtja ki nekünk a szúnyogot, hiába fizetjük a megemelt településfejlesztési adónkat.
  2. Szidja a falut fojtó gázzal és füsttel elárasztó szúnyogirtó autókat, kétfedelű repülőket, mert néhány nap múlva ugyanúgy csípnek a dögök. Hát ezért fizetjük nekik a sok pénzt?
  3. Olvassa, hogy tartsunk bőregeret a kertben és a szigetorri kempingben, mert az két pofára falja a szúnyogot. De a hóbagoly is bekapja, csak hát elég sovány falat neki.
  4. Elkezd füstölni a kertben, amíg végül a kedves vendégek megelégelik a fuldoklást és csalódottan elmenekülnek. Romantika helyett dühöngünk és borogatjuk a szúnyogcsípéseinket citromlével mi egyébbel. Kell ez nekünk? El van rontva az esténk.

MI HÁT A MEGOLDÁS, MIT TETTÜNK EDDIG?

50 éve kémiai szúnyogirtás folyik nálunk. Mit jelent ez? A szúnyogirtó szakemberek toxikus idegmérgeket juttatnak a levegőbe, melyeket a szúnyogok – és más ártatlan rovarok is belélegeznek és ettől – elpusztulnak. Az idősebben még emlékeznek a büdös, fehér porra a DDT-re, melyet kilószám szórtak a kisorosziak az utálatos krumplibogárra. Nem véletlen, hogy 1968-ban betiltották  rákkeltő hatása miatt, de nyomai a mai napig kimutathatók a talajban, a vizekben.

Ma ugyan erősen szabályozott a felhasználható idegmérgek skálája, egy komoly kifogás azonban mindegyikük ellen emelhető: sajnos, nemcsak a szúnyogot, hanem a hasznos rovarokat is pusztítják. Nem lesz aki beporozza a gyümölcsfákat, a haszonnövényeket, a madarak is éhkoppon maradnak, nem tudnak mit adni a fiókáiknak. A szakemberek évek óta húzzák a vészharangot: pusztulnak a méhek, az énekesmadarak, fertőződnek az élővizek halai is, veszélyben a beporzás. Egyszóval: az egynapos, egyemberes kémiai szúnyogirtás jövője meg van pecsételve.

A VARÁZSSZÓ: SZELEKTÍV, BIOLÓGIAI SZÚNYOGIRTÁS

Egyszerűnek tűnik a dolog, mégsem teljesen az. Ki kell dolgozni azt az eljárást mellyel csak és kizárólag a szúnyogok lárváit pusztítjuk el (márciusban kezdve, majd áprilisban az első esőzések, áradások után). Ettől kezdve nincs ami szaporodjon. És boldog az ökoszisztéma is, mert tovább élnek és dolgoznak a hasznos rovarkák, jóllaknak az ég madarai is. (Az egyéb növényvédő vegyszerek káros hatásáról most nem beszélünk, az is egy aggasztó, de másik történet.)

VANNAK ERRE MÁR BEVÁLT, GYAKORLATI MÓDSZEREK?

Igen, pl. Németországban már évtizedek óta ezzel a módszerrel irtják a szúnyogot, Magyarországon azonban sajnos csak az utóbbi években kezdték néhány helyen alkalmazni (Szegedi Tisza-ágak, a Duna egyes délebbi holtágain és árterületein). A kisoroszi és a szigeti települések képviselői elég későn, 2017 őszén személyesen is felkeresték a szegedi szakembereket*, akik meggyőző mérési adatokkal igazolták, hogy – a szakszerűen végzett – szelektív, biológiai irtás egyrészt jóval olcsóbb (akár a tizede is lehet a kémiainak!), másrészt nem teszi tönkre a természeti élő körforgást (ökoszisztéma).

HOGYAN TÖRTÉNIK A BIOLÓGIAI SZÚNYOGIRTÁS?

Nem repülőről vegyszerszórással és nem is gázosító autókkal.

A lépések a következők:

  1. Gyalogosan és terepjáró autós bejárással felkutatják a pocsolyás állóvizeket, a vizesárkoktól a holtágakig és az árterületek visszamaradó gödreiig. Ezekről térképeket készítenek, drón és GPS segítségével.
  2. Február-márciusban már elkezdik a pocsolyákból a merítéses mintavételt, hogy mennyi lárva van bennük. Ennek alapján elkészítik a munkatervet.
  3. Március-áprilisban terepjárókkal, gyalogosan kivezényelik a permetező szakembereket, akikaz egyes helyszíneket felkeresve lelkiismeretesen, minden vízfelületet bepermeteznek. (Ez fizikailag komoly, megterhelő munkát jelent, s versenyezni kell az idővel, mivel a levegő felmelegedésével rohamosan elkezdődik a szúnyoglárvák kifejlődése.) Ha valahol elkésnek, ott már csak a kémiai irtás jöhet ismét szóba, ugyanis a biológiai irtás csak a lárvákra hatásos. Tehát a szakszerű és lelkiismeretes, gyors terepmunkán áll vagy bukik a dolog.
  4. Esős, áradásos időszakban májusban-júniusban-júliusban is megismétlik a fáradságos terepbejárást, újabb merítéses mintákat vesznek, s ha indokolt, megismétlik a bepermetezést.

Mindebből látható, ez nem egy egyestés eljárás, amikor néhány óra alatt totálisan gázosítanak, szórnak, aztán hetekig semmi. Ez több emberes, terepbejárós, jármű és felszerelés igényes munkamódszer, mely mögött laboratóriumi szakembergárda áll, nem is beszélve a felhasznált mikrobiológiai baktériumtoxinok szakszerű előállításáról. Fáradságos, komplikált, de nincs más megoldás, ha nem akarjuk tovább pusztítani az ökoszisztémát.

MIRE SZÁMÍTHATUNK KISOROSZIBAN?

Ez sajnos nem csak Kisoroszi gondja. Mind a 4 szigeti településnek (Tahitótfalu, Szigetmonostor, Pócsmegyer, Kisoroszi) össze kell fognia, mert ha nem egységes és minden árterületre, pocsolyára kiterjedő a kezelés, akkor a túlélő szúnyogok egyszerűen több kilométert is átrepülnek a következő területre.

Szúnyogírtás

A megbeszélések, egyeztetések elkezdődtek, azonban az egyes önkormányzatoknak is áldozatokat kell vállalniuk, hisz a terepjáró speciális járművek, az élő munkaerő mind pénzbe kerül. Jelenleg a terep részletes feltérképezése és az anyagi források keresése folyik. A jó szándék, a közös akarat már megvan. Kisorosziban a projekt felelőse: Benedek Károly alpolgármester.

Mit tehetünk a szúnyogok elllen?

[F.H.J.]

* Lásd a “Kisoroszi Hírmondó 2017.10.,11.,12., 2018.01. lapszámaiban közölt képes híradásokat.

(Ajánlott forrás, szakirodalom: http://www.szunyogok.hu/szunyog-gyerites/biologiai-szunyoggyerites/a-biologiai-keszitmeny-hatasmechanizmusa)