Veszélyben vannak a vizes élőhelyeink?
A Dunán évtizedek óta nem végeztek fenntartási-karbantartási munkákat, nagy munka veszi kezdetét. A jelenlegi alacsony hajózható napok számát szeretnék megemelni, és a hajózást zökkenőmentesebbé tenni. Már idén megkezdődik a tervezés, hogyan lenne legcélszerűbb megszüntetni a szűkületeket és gázlókat. A folyók természetes állapotának megőrzéséért aggódó környezetvédők szerint viszont, veszélyben vannak a vizesélőhelyek.
A Duna Kisoroszinál Fotó: Hegymegi Kiss Áron
A hajózás az egyik legolcsóbb közlekedési mód, feltéve, ha elég a vízmélység. A Budapest feletti Duna-szakasz a nemzetközi 6B osztályba, a főváros alatti pedig a 6C osztályba tartozik. A klímaváltozás következményeként ma már rég nem igazak a menetrend szerinti árvizek, a jól kalkulálható időszakok – mondta Somlóvári László. A hajóskapitány szerint kaotikus a Duna vízjárása, ezért is nagyon lényeges a folyó szabályozása.
A folyók természetes állapotának megőrzéséért aggódó környezetvédők szerint, viszont nagyon óvatosan kell minden folyamszabályozást végezni, nehogy veszélybe kerüljenek a vizes élőhelyek.
Kötél Pál, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hajózási szakértője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, hogy a vízszintek süllyedése nemcsak Budapesten, hanem az ország több pontján is látható. Például
Győr térségében nagyjából másfél méterrel alacsonyabb a vízszint ugyanolyan hozamok mellett, mint a hatvanas években
– tette hozzá. A sekély részek még sekélyebbé váltak, mindez pedig negatív irányba befolyásolja a hajózást.
Megjegyezte, hogy
a felső szakaszon lévő duzzasztóművek megfogják a görgetett hordalékot, ami korábban lejjebb folyt a Dunán. Így aztán egy tendenciózus folyamat keretében a folyó kénytelen saját magát mélyíteni.
Kötél Pál szerint nehéz megjósolni, hogy mi ennek a folyamatnak a vége.
A szakember elmondta, hogy vannak olyan helyek, ahol hagyományos eljárással, kotrással elérhető, hogy a hajózhatóság javuljon, de a sziklás helyeken robbantani vagy vésni kell. Elmaradásban vagyunk, a 2000-es évek óta nem volt ilyen jellegű fenntartási munka a folyó hazai szakaszán – szögezte le.
Az elmúlt húsz év átlagát tekintve 67 százalék, tehát nagyjából nyolc és fél hónap az az időszak, amikor korlátozás nélkül hajózható a Duna. Hozzátette, a cél ezt az időszakot kitolni 300 napra, azaz 85-90 százalékra. Magyarország saját érdeke, hogy minél több árut lehessen egy környezetkímélőbb szállítási móddal mozgatni az ország területén.
Végül megjegyezte, hogy a 2,5 méteres vízmélységgel, amivel az Európai Unió is számol a magyar szakaszon, sokkal zökkenőmentesebb lenne a hajózás hazánkban.
Áder János azt is kiemelte, hogy ki kell terjeszteni a párizsi megállapodás hatályát, ugyanis abból kimaradt a tengeri fuvarozásra vonatkozó passzus, márpedig
„a tengeti hajózás meglehetősen komoly üvegházhatású gázkibocsátással jár, minél hamarabb és minél radikálisabb módon kell csökkenteni a tengeri kereskedelem káros anyag kibocsátást”
Forrás: hirado.hu MTI
