Molnár Csaba: Biozöldségeket termelnénk az óvodai és az iskolai menzára

Egy közösségi falusi istállóval ismertethetik meg Kisorosziban a hagyományos állattartást a gyerekekkel.

Molnár Csaba, aki korábban 12 évig volt Kisoroszi polgármestere, a közelmúltban megtartott időközi választáson ismét elnyerte a település bizalmát. A polgármester a Kisoroszi Blognak adott interjúban kifejtette, hogy fontosnak tartja a falusi közösségi istálló létrehozását, a Cseres-tó rekultivációját, a legelő közösségi tulajdonba vételét, a kis-dunai part sétánnyá alakítását, a Szigetcsúcs fejlesztését és a kerékpárút árvízvédelmi gátként történő hasznosítását.

 

– Kisoroszi lakosságát nagy izgalomban tartotta az EuroVelo 6 kerékpárút tervezett beruházása, valamint a hozzá kapcsolódó – a Hajós utcánál kijelölt – gyalogoshíd megépítése. Egy 2014-ben készült megvalósíthatósági tanulmány önálló kerékpárút építését nem javasolta a Kisorosziba vezető úton. Révész Máriusz kormánybiztos a Kisoroszi Online-nak azt nyilatkozta, hogy ezt a kérdést újból meg kell vizsgálni. Azt is elmondta, hogy gát építését nem tervezik. Ön milyen nyomvonal megépítését támogatná a kerékpárúttal kapcsolatban?

– Én a híd és a kerékpárút kérdését egyben kezelem. Jó megoldásnak tartom, hogy a híd a Hajós utcánál épül meg, a kerékpárút nyomvonala azonban valóban bizonytalanná vált. Révész Máriusz kormánybiztos úr véleménye az, hogy nem tudják támogatni a kerékpárút árvízvédelmi funkcióját, mivel ez jelentős költségnövekedéssel járna. Én mégis úgy érzem, hogy amikor „élesedni fog” a híd és a kerékpárút engedélyeztetése, akkor jó eséllyel tudunk majd tárgyalni a kerékpárút kérdésében is.

Én mindenképpen a Kisorosziba vezető országút kis-dunai oldalán történő külön kerékpárút építését javaslom, mely egyben árvízvédelmi célt is szolgálna.

Ebben az esetben nem sérülne a faluba bevezető országutat szegélyező gyönyörű fasor sem.

– Kisorosziba nyáron jelentősen megnő a turisták száma, a megnövekedett forgalom nagy terhelést jelen a településre. Az EuroVelo 6 kerékpárúton csúcsidőben várható, hogy rengeteg kerékpáros fogja Kisoroszit érinteni. Számos negatív példa van arra, hogy a település befogadóképességét meghaladó számú turista az ott élők életét megkeseríti.  Milyen szempontokat kell figyelembe venni a kerékpárút tervezésénél, hogy a Kisoroszi lakosainak életminősége ne romoljon a kerékpárút megépítése után?

– Az esetlegesen megnövekedett forgalom csillapítása érdekében jó megoldásnak tartom, hogy rögtön a település elején vigyük be a kerékpárutat a hídhoz, így tulajdonképpen az átmenő forgalom alig érinti a települést.

Szerintem a nyári nagy turistaforgalom legjelentősebb problémáját a Széchenyi út túlterheltsége okozza.

Erre szeretnék megoldást találni, egy új parkoló rendszer kiépítésével, sebességkorlátozással és egyéb eszközökkel. A későbbiekben nem vetem el annak a lehetőségét, hogy az átmenő forgalmat, részben külterületi utakra tereljük. Én úgy gondolom, hogy a híd és a kerékpárút megépítése nem fog rontani a lakosság életminőségén, hanem javítani fogja a közlekedési lehetőségeket. Nagyon fontos, hogy biztonságosan el lehet majd jutni kerékpárral a környező településekre. A kerékpárosút és a hozzá kapcsolódó híd fontos Kisoroszinak és a Dunakanyarnak is.

– Sokan Kisoroszi egyik vonzerejét abban látják, hogy jól megfér egymás mellett a hagyományos falusias tevékenység és a nyaraló életmód. Az utóbbi időben nem látni a falu utcáján ballagó teheneket, viszont egyre több az autó. Mit szándékozik tenni az önkormányzat, hogy Kisoroszi se essen áldozatul a tömegturizmusnak, és fenn maradjon a falusias tevékenység is? Tervezi-e az önkormányzat falusi közösségi istálló létrehozását, amely segítené a hagyományos falusi életforma fenntartását?

– Mint gyakorló állattartó tisztában vagyok vele, hogy ez egy nem egyszerű feladat. Évekkel ezelőtt megindítottuk a „Kis kert nagy öröm” pályázatot, ezt szeretném tovább bővíteni háztáji telkek kialakításával. A lakosok egy részének és nekem is régi vágyam a falusi közösségi istálló létrehozása, ennek eddig az volt az akadálya, hogy nem volt megfelelő ingatlan e tevékenység végzésére.  Remélem a közeljövőben sikerül az önkormányzatnak megvásárolni erre a célra egy kiválóan alkalmas falusi házat a Hősök terén, a játszótérrel szemben, amely portáján korábban tradicionális paraszti gazdálkodás folyt.

A közösségi istálló nagyon jó lehetőség arra, hogy a gyerekeknek mintát tudjunk mutatni a hagyományos falusi gazdálkodásról. Létre lehetne hozni az önkormányzati biokertészetet, amelynek terményeit az iskolai és óvodai étkeztetésben használnánk fel.

A gyerekeink jó minőségű bioélelmiszert ehetnének. A fiataloknak nyári tábort tarthatnánk. A kisistálló megismertetése nagyon fontos lenne a gyerekek számára. A legelőre lehetne kihajtani a birkákat és a kecskéket, az istállóba a szarvasmarha tenyésztés is megvalósítható. Véleményem szerint jelentős érdeklődés lenne a közösségi istálló iránt és nagyon fontos tudatformáló hatása lenne. Vannak a településen ennek ellenzői, remélem, hogy ha megismerik ennek a fontosságát és értékeit, módosítanak álláspontjukon.

– A Kisoroszi Blog olvasói közözött szép számmal vannak olyanok, akik évek óta a Szigetcsúcson töltik szabadságukat és aggodnak azért, hogy jelenlegi „nomád”nyaralási lehetőség megváltozik, van olyan is, aki vízöblítéses WC–re és zuhanyozós kempingre vágyik.  Ön melyik véleménnyel ért egyet? Tervezik-e a Szigetcsúcson lévő sátorozó hely fejlesztését

– Tervezzük a fejlesztését a Szigetcsúcson lévő sátorozó helynek. A képviselő-testület alapvető döntés előtt áll, mivel őszre lejárnak a jelenlegi büfészerződések. Döntenünk kell a pályázati hosszabbítás, a teljesen önálló üzemeltetés vagy a hosszú távú bérbeadás lehetőségei között.

A Szigetcsúcs fejlesztésével kapcsolatban értelmes vitát kell folytatni arról, hogy maradjon-e a félnomád jelleg, vagy fejlesszük a Szigetcsúcs táborozó helyet.

Dönteni kell arról is, hogy milyen mértékű fejlesztés legyen. Véleményem szerint vízöblítéses WC-t kell kialakítani a jelenlegi „pottyantós”árnyékszék helyett. Egy nyári hétvégén közel 2000 ember tartózkodik a Szigetcsúcson, ez jelentős szakaszos terhelést jelent minden infrastruktúrára. Szennyvízcsatorna kiépítése esetén a papgödöri szennyvízátemelő kapacitása kevés lenne a csúcsterhelésre, ezért fejleszteni kellene, viszont az év jelentős részén nem lenne kihasználva. Racionális megoldásnak tűnik a szennyvíz zártrendszerű emésztőben történő gyűjtése – ma is így történik – és szippantó kocsival történő szállítása. Én egyéb fejlesztést nem tartok szükségesnek. A Szigetcsúcs előtt lévő sportpályát hasznosítani lehetne sport célokra.  A sportpályán megtiltottuk az autóparkolást, nyári hétvégeken 300-500 autó veszi igénybe az újonnan kijelölt parkolót.

Van egy régi terv, ez a „Sziget a Szigetben” nevű fejlesztés. A Nagy-Duna és a Kis-Duna között régen egy árok húzódott, amelynek a nyomai ma is láthatóak. Ha a régi árkot visszaállítanánk mederkotrással, akkor egy csatorna keletkezne a két Duna-ág között. A csatornában védett csónakkikötőt lehetne kialakítani. A csatorna felett kis hidat kellene építeni ezen keresztül, így lehetne megközelíteni a Szigetcsúcsot. A fejlesztés még csak elvi szinten van, sokat kell még tenni azért, hogy megvalósuljon, mivel ez egy Natura 2000 védett terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jóváhagyása is szükséges.

Kinek a tulajdonában van a jelenleg a Szigetcsúcs?

– Ha a Szigetcsúcsot középen megfelezzük, akkor kis-dunai rész Kisoroszi önkormányzat tulajdonában van a Nagy-Duna felé eső területen a Magyar Állam a tulajdonos, a kezelője a Pilisi Parkerdő Zrt. volt.

Korábbi polgármesteri ciklusom fontos eredményének tekintem, annak elérését, hogy erre a területre  az önkormányzat megkapja a kezelői jogot,

jelenleg az egész Szigetcsúcs a Kisoroszi önkormányzat kezelésében van. A sportpálya és a Rácz kert épülete is az önkormányzat tulajdona.

– Példaértékű kezdeményezés Kisorosziban az Ófalu pályázati program, amely segítségével számos régi ház utcai homlokzata megújult. Folytatódik-e a jövőben az Ófalu rehabilitációja?

– Az Ófalu pályázati program jövőjével kapcsolatos kérdésben Szily Boldizsár (szerk. a program elindítója és szakmai vezetője) őszre elkészíti a javaslatát a program esetleges módosításával kapcsolatban. Az önkormányzat képviselő-testülete az ő javaslatát fogja majd tárgyalni az ősz folyamán.

– Kisoroszi nagy-dunai partján van a falu legelője, amit időnként elönt a Duna. Az önkormányzatnak mi a célja ezzel a területtel?

– A legelő több száz ember osztatlan közös tulajdona, két tulajdonosi érdekcsoport befolyása alatt van ez a területet. Fogalmazzunk úgy, hogy a legelőt elérhetik a jogi viták, amelyekből rengeteg kellemetlenség és konfliktus lehet. 1993 előtt közösségi tulajdonban volt a legelő. Én szeretném, hogy az önkormányzat vásárolja meg a területet és ismét a település tulajdonába kerüljön vissza a legelő. Ez nem kerülne sokba, mivel ez egy 10-12 aranykorona értékű árvizes terület.

– Kisoroszi keleti részén van a Cseres-tó, ahol régen sóderbányászat folyt. A bányászati tevékenység több mint tíz éve megszűnt, jelenleg „balkáni” viszonyok vannak a tó körül. Milyen fejlesztést  tervez önkormányzat a tó környékén?

– A Cseres-tó egy korábbi bányató, amelyben tilos fürödni, mégis mindenki fürdik benne, nem működik rendeltetésszerűen a horgászegyesület sem. Áldatlan állapotok vannak. A tó területén az önkormányzatnak közel egy hektár résztulajdona van. A  bányát üzemeltető cégnek – Dunakanyar TSz, mint bányászatra jogosult-  a hatóság előírta, hogy végezze el a terület rekultivációját, ez azonban a mai napig nem történt meg. (Strand, napos part, horgászati lehetőség). Ez sajnos a mai napig nem történt meg, mivel közben perek akadályozzák a bányászatra jogosultat ennek elvégzésében. Az önkormányzat kezdeményezi a terület tulajdonosaival, hogy közösen egyezzenek meg a tó kulturált használatáról.  Ez egy fontos fejlesztési lehetőség a település számára.

– Évek óta próbálkozik az önkormányzat a kis-dunai partszakasz rendbetételével, többször felmerült a Duna-parti sétány létrehozása. Mi szándéka a településnek ezzel a területtel?

– A falunkat érintő szentendrei Duna-ág vízpartja egy ligetes terület, amelyet időnként napokra elönt a folyó, mert ez a rész a Duna medre. Én szeretném, hogy ez a terület – amely az év jelentős részében szárazon van – egy gondozott sétány legyen, amit elsősorban a Kisoroszi lakosok használnának. A sétány egészen a Szigetcsúcsig járható lesz, ahol lehet majd sétálni, pihenni, lovagolni és kerékpározni is.